6. fejezet: Indulás

6. fejezet: Indulás

Bella:

Alice induljunk már iskolába!- nyafogtam Alicenek. Aki már megint öltöztetni akart. Reggel már Alice 05:00 órakor áthívott az ő szobájába kisminkelt felöltöztetett és nem is tudtam ellene mit tenni.

-Alice kész vagyok már? – kérdeztem már vagy huszadjára.

-Pillanat Bella! – és még igazgatta a ruhámat. Ha nem tiltakozom szerintem estélyit adott volna rám. Így csak egy díszes nadrágot és egy extrémen szabott pólót tuszkolt rám pedig a farmeremet szerettem volna felvenni.

- Készen vagy Bella! –mondta Alice.

-Na végre Alice! – mondtam neki.

Elindultunk az iskolába most Emmettel és Rose-zal mentem . Emmett adta a szokásos formáját egész úton viccelődött velem:

Bella tudod hogy hívják a vámpírok legmagasabb épületét? – kérdezte hátrafordulva és röhögve.

Vampire State Building , ! –mondta és nevetett saját viccén. Én is elnevettem magam de Rose közbeszólt:

-Emmett ne hülyéskedj! szidta le

- Emmett Rosenak igaza van amúgy meg ne forgolódj hanem vezess! –mondtam.

- Bella ez a „véremben” van! – mondta Emmett. De azért előrefordult amikor belenézett Rose dühös szemébe. Az út további részében is poénkodott tovább. Odaértünk a suliba.

*

Hazafelé Aliceszel mentem haza.

-Hogy érezted magad ma Bells? – érdeklődött.

-Én jól ,megismerkedtem Angela barátaival Mike-kal , Eric -kel és Jessicával. Nagyon kedvesek velem.

Hazaértünk. A hétvégére azt terveztem hogy meglátogatom régi családomat Denaliban. Már régen láttam őket és nagyon hiányoztak pedig itt is imádtam lenni. Felmentem a szobámba és megirtam leckéimet és zenét hallgattam.

-Gyere Bells!-húzott ki Alice a szobámból.

-Búcsúbulit tartok neked Bella! –mondta mosolyogva. A nappaliban már a többiek is ott voltak: Emmett, Rose, Jasper , Esme és Carlisle. Carlisle valamiféle kis csomagot tartott kezében.

- Bella, nagyon kedves vagy hozzám és családomhoz ezért mi is szeretnénk valamit adni neked!-mondta Carlisle. És felém nyújtotta a kis csomagot. Kinyitottam és egy gyönyörű nyakláncot találtam benne. A Cullen címer volt rajta.Megforgattam hátulján a nevem állt. Isabella Marie Swan Cullen.

Köszönöm!- öleltem át sorban családtagjaimat.

Alice odajött hozzám.

-Nézd csak Bella! –mutogatta Alice. Van egy oroszlán rajta az az erőt jelenti a lóhere az örökkévalóságot a kéz pedig a hitet.

Nagyon tetszett. Ha tudtam volna sírni biztos elsírom magam de csak úgy mint mindig szúró érzést éreztem a szememben. Alice a nyakamba akasztotta a gyönyörű tárgyat.

*

A buli után feljött Alice a szobámba és beszélgettünk.

Edward:

-Edward gyere le a szobádból és hozd a csomagodat! – szólt anyám már vagy tizeszerre.

- Edward mindjárt indul a gépünk apád már vár ránk. – folytatta. Lementem az előtérbe anyám már a csomagjait pakolta az autóba.