Ezt a fejezetet én írtam mert Esmének nagyon sok dolga volt ! Remélem tetszik! Pusszi :Alice
Edward szemszöge:
Nagyon furcsát álmodtam,az erdőben voltam
vérbe fagyva testem meredten terült el a páfrányok sűrűjébe. Csak szó járt a fejemben ennyi
nincs tovább meghaltam és evvel
Mikor felébredtem Bella ott feküdt mellettem és ez megnyugtatott ,de tudtam ezzel nincs vége a
rémálmaimnak. Álmosan
pislogtam rá ,ő pedig rám mosolygott. elveszítettem azt az
egy embert, akit igazán szerettem. Eddig nem gondolkoztam rajta,hogy mi lenne ha meghalnék
,de hogy Bella bekerült az életembe nagyon megijedtem…
-És mi a mai program ?-kérdeztem szerelmem kíváncsian. Szerelmem olyan furán hangzott ez a szó még ha csak
gondolatban mondtam is ki ,de annyi boldogsággal töltött el hogy majdnem kiugrotta szívem a helyéről. Féloldalas mosolyra húztam a szám mert tudtam ezt nagyon szereti és nyomtam egy puszit a homlokára.
Ebben a pillanatban Emmett rontott be a szobámba.
- Ki az ágyból gerlicéim!- mondta nevetve .Egy kacsás kisgatyát és egy feszülős trikót viselt ,fején pedig egy baba rózsaszín kendő volt.Egyik kezében egy felmosót másikban pedig egy seprűt tartott. Nem bírtuk tovább Bellával röhögés nélkül.
- Mit jelentsen ez ?- kérdezte Bella ,próbálta komolyan de ez nem nagyon sikerült.
- Hát a tegnapi „incidens” miatt kicsit megbüntettek minket Rosaliék. Nekem és Jaspernek ki
kell takarítanunk az egész házat .
Ekkor Jasper is belépett rajta egy halacskát alsógatya és szintén feszülős trikó csak neki a hasa közepéig volt kiszabva,fején pedig citrom és narancssárga kendő.
- És ki választotta ki a gyönyörű és szexis takarítórucitokat?-kérdeztem még mindig küszködve a nevetéssel.
- Összeesküvés ! – mondták határozottan,közben durcás arcot vágva.
- Munkára fel !- szólt Rose kezében egy videokamerával.
- És hagyjátok békén Belláékat,van még más szoba bőven a házban .- csatlakozott hozzá Alice.
- És még ti mondjátok nem a nő az úr a házban ?-kérdeztem .
- Bella se lesz mindig ilyen elnéző!- mondta Emmett haragosan és elmentek Jasperral.
- Na akkor mit csináljunk?
- Először is te reggelizel!
-OK!-mondtam és a hasam is válaszolt egy gyors korgással.
Még sohasem láttam Bellát főzni ,de nagyon jól ált neki. Anyám jutott róla eszembe , aki mindig friss reggelivel várt miden reggel.Kicsi elszomorodtam amit Bella rögtön észrevett és odaült mellém.
- Valami baj van?
- Nem semmi csak…
- Csak nagyon nehéz elviselni hogy nem láthatom többé anyut. Tudod míg nem találkoztuk nekem csak ő volt ,és nagyon szorosan kötődtünk egymáshoz.
- Tudom !- nyomott egy puszit az arcomra és elém rakta a reggelimet. Míg ettem láttam rajta
,hogy nagyon elgondolkozik valamin ,és mikor befejeztem az evést ,gyönyörűen rám mosolygott.
Alice libbent be a konyhába és elkezdte Bellát kérlelni hogy ő is had jöjjön velünk valahova.
-Léccy Bella már olyan rég voltam ,kérlek!!!
Bella először tiltakozott de aztán Alice bevettette boci szemeit és a meccs eldőlt.
–De Bella hova megyünk?kérdeztem kíváncsian mert tényleg nagyon kíváncsi voltam hova akar Alice annyira jönni.
-Meglepi!- mondták mind a ketten nagyon titokzatosan.
Alice ragaszkodott hozzá hogy az ő Porschéjével mennyünk így odamentünk emberi tempóba a kocsihoz kinyitotta Bellának a kocsi ajtaját én pedig beültem hátra.
Egy vurstli előtt parkolt le Alice. Ennek nagyon örültem ,kiskoromban anyuval minden szombaton elmentünk egy ilyen helyre ,de aztán egyre több lett a munkája és elmaradoztak az ilyen kiruccanásaink és már nagyon hiányzott.
- Na hova mennyünk először kérdezte Bella ?
- Szellemkastély? –kérdezte huhogó hangokat kiadva Alice.
- Ok.
Beszálltunk egy három személyes kocsiba. Nem volt valami félelmetes csak az a múmia akit majdnem elütöttünk ,de az se a külseje miatt hanem mert féltem hogy nehogy valami baja essen. Alice végig arról csacsogott ,hogy hogy lehet ennyire rosszul utánozni a vért.
Felültünk egy hullámvasútra ahol én majdnem kidobtam a taccsot a tartalmas reggeli miatt. Elmentünk céllövöldéhez is ,ebben legalább jó voltam és nyertem Bellának egy kis plüss cicát. Ők
inkább nem próbálták ki mert sokkal jobbak lennének nálam (vámpírképesség)és hagyták hogy had élvezzem ki a dicsőséget.
Mikor hazaértünk Esme fogadott minket .
- Na hogy éreztétek magatokat drágáim.
-Nagyon jól.-mondtuk mind a hárman egyszerre. Erre mindegyikünk felnevetett. Emmett és Jasper már biztos befejezte a takarítást mert ott terpeszkedtek a díványon és néztek valami meccset. Úgyhiszem biztos fogadtak amit Emmett nyert meg mert nagy vigyorral az arcán fogta meg a húszast amit Jasper nyomott a kezébe . Alice odament a párja mellé és elkezdte mondani neki az élményit amit ma délelőtt szerzett. Em nézte tovább a meccset ,Carlisle és Rose elmentek vadászni,Esme pedig egy tervrajzot elemzett. Eldöntöttük Bellával hogy elmegyünk sétálni az erdőbe.Mikor már kicsit beljebb értünk az erdőbe gondoltam megszakítom a csndet.
-És hogy kerültél a Cullen családhoz?
-Denaliban éltem de meguntam azt az életet és hallottam hogy Cullenek is vegetáriánus vámpírok így ide költöztem.
Bella elmesélte hogy változtatták át és mesélt a Denaliban élő családjáról is.Én elmondtam neki amit tudtam apámról és hogy míg ő nem jött úgy éreztem valami hiányzik belőlem. Míg sétáltunk kiértünk egy gyönyörű szép rétre ami telis tele volt szebbnél szebb virágokkal.Ott Bella leült én pedig az ölébe hajtottam a fejem. Nem tudom mióta ülhettünk így ,ha Bellával vagyok nem érzékelem az idő múlását. Már lefele készülődött menni a nap mikor szerelmem elkezdett fészkelődni, mintha megérzett volna valami furcsa szagot úgy szaglászott a semmibe .Aztán a rét másik végénél egy alakot láttam felénk közeledni.Bella el lökött magától vagy négy-öt méter távolra és támadó állásba állt.
-Nem hittem hogy találkozunk még egyszer!- mondta Bella morogva.
Függővég!Remélem megér pár komit ,nagyon örülnék neki.
Pusszi:Alice
